Vetés és aratás

„Aki a maga testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet.” (Galata 6:8)

Minden egyes szó, tett vagy éppen mulasztás olyan, mint a vetés: következménye van. Persze segítő szándékból is születhet katasztrófa, és a hibákból is eredhet jó. Van azonban egy törvényszerűség, ami legalább olyan makacs, mint a gravitáció: a test a pusztulás felé tart, a Lélek az élet felé törekszik.

Olyan ez, mint két vonat: amelyikre felülsz, annak a vonalán haladsz.

Amikor egymás után dőlnek be a dolgok körülöttünk, vagy úgy érezzük, elakadt a szekér, érdemes egy kicsit megállni, és megvizsgálni, hogy biztosan jó irányba tartunk-e. Vajon nem azért pereg ki az élet a kezeink közül, mert egy ideje a testi indulatokat tápláljuk? Az örökkévalóságnak munkálkodunk, vagy csupán az itt és a most érdekel?

Ha Isten elénk toppanna és megkérdezné, mit művelünk, ki tudnánk magyarázni magunkat?

A jó hír az, hogy bármelyik pillanatban le lehet szállni a rossz vonatról. Nem lehet kifogás az, hogy „én ilyen vagyok”, „ezt hoztam a családomból”. Van lehetőségünk átértékelni és felülírni szokásokat, jellemvonásokat, családi örökségeket. Már itt, ezen a földön is érezhető a különbség, hogy az ember csak a biológiai szükségleteinek él, vagy megtalálta élete valódi értelmét és célját. Az örökkévalóságban azonban hatványozottan igaz lesz, „hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát vagy szalmát, az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja próbára tenni” (1Korinthus 3:12–13).

Vajon amit tenni készülsz, az kiállja majd a tűz próbáját?

Imádság

Uram, bocsásd meg, hogy nem mindig tartom kordában az életemet! Kicsúsznak a számon szavak, amiket aztán megbánok. Teszek dolgokat, és közben nem ismerek magamra. Kihagyok lehetőségeket, és magam sem értem, miért. Sokszor csak a következményekből látszik, hogy valamit elrontottam. De köszönöm, hogy nincsen teljesen elrontott élet, Nálad mindig megvan az újrakezdés lehetősége. Tanítsd meg, hogyan kell a Léleknek vetni, életet aratni! Ámen.

Napi kihívás

Isten fel akar szabadítani a terhek alól, amik a lelkiismeretedet nyomják. Neki bátran elmondhatod azt, amit elrontottál, félreértettél vagy elmulasztottál. Nem kell félned a büntetéstől, hiszen Krisztus már elhordozta helyetted. Neked csak el kell fogadnod a megbocsátást, és elkezdeni a vetést – immár nem a testnek, hanem a Léleknek.