Feszülj neki!
„Egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Filippi 3:14)
Fiatalabb koromban nem igazán tudtam, mi is az a nosztalgiázás. Korszakalkotó terveket sem szőttem az életemmel kapcsolatban. Nem értem rá törődni ilyesmivel, teljesen lekötötték a figyelmemet azok a feladatok, amelyek közvetlenül előttem álltak.
Az évek azonban telnek, az emlékek és a tervek gyűlnek, s mostanában egyre gyakrabban kapom magam azon, hogy vagy a gyermekkoromban járok, vagy már a következő húsvétot tervezem.
Pál apostol egyet tesz, de három lesz belőle. Nem foglalkozik azzal, hogy honnan jön. A céllal is csak éppen annyit törődik, hogy az alapján határozza meg az irányt. Ami igazán fontos számára, az az, ami közvetlenül előtte van. Annak viszont teljes erejéből nekifeszül.
Nem városnéző séta ez, nem csak sietős lépés. Pál fut, mint akit kergetnek.
Az apostol egész életében olyan volt, mint egy úthenger. Amíg nem találkozott Jézussal személyesen, körömszakadtig harcolt a tanítványai ellen. Amikor rádöbbent, hogy rossz irányba halad, akkor sem csökkent a lendület: csinált egy hátraarcot, és ugyanakkora szenvedéllyel kezdte hirdetni az evangéliumot. Sokan sokféleképpen próbáltak útjába állni, de hiába. Pál gyakorlatilag megállíthatatlan volt abban, amiről meg volt győződve.
Kell az a szenvedély, amivel a rablóknak is nekirontasz, falakon is átugrasz! Ez nem személyiségtől függ. A legvisszahúzódóbb, legnyugodtabb emberben is fellobban a tűz, ha olyan téma kerül elő, ami őt lényében érinti. Istenről azt mondja Zofóniás, hogy repes, ujjong, örül – neked és nekem.
Ha eddig nem bukkantál még rá, vagy elveszítetted azt, amiért érdemes nekifeszülnöd a holnapnak, ne nyugodj addig, míg rá nem találsz! Ez teszi színessé, boldoggá az életet.
Imádság
Uram, én most azokért jövök Hozzád, akik nem tudják, miért vannak itt a földön. Akik csak görgetik maguk előtt a napokat, de nincs meg bennük a szenvedély, a hit többlete. Kérlek, lobbantsd fel bennük Szentlelked tüzét! Hívd el őket arra a különleges feladatra, amire teremtve vannak! Tartsd meg bennük a lendületet, míg el nem érik a célt, a Krisztus Jézusban kapott jutalmat! Ámen
Napi kihívás
Emlékszel, mit csináltál legutóbb, amire az emberek felkapták a fejüket? Mi az, amitől felcsillan a szemed, amit rajongással tudsz tenni, ami az összes benned lévő energiát a felszínre hozza?
Ha csak pár percre is, de vedd ma elő ma azt a tevékenységet, amiről úgy érzed, hogy igazán te vagy!
