Amikor Isten várakoztat

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel!” (Zakariás 4:6)

Valaki azt mondta, hogy a türelem az az érték, amit tisztelünk a mögöttünk haladó autó vezetőjében, de az előttünk haladóéban nem! Isten a rend Istene. Bizonyos időket arra rendel, hogy megvalósítson bizonyos célokat. Nem kifizetődő megelőzni őt.

Vannak dolgok, amiket nem lehet elérni „erővel és hatalommal”. Akkor hát hogyan lehet mégis megvalósítani? „Az én Lelkem által.”
Dávid azt mondja: „Életem ideje kezedben van” (Zsoltárok 31:16 Károli). Dávid megértette, hogy semmi sem tudja siettetni Istennek életére vonatkozó tervét. Ha egyszer te is felismered ezt, békességet találsz – és lemondasz arról, hogy: „Történjen már valami!” Amikor Isten elvet egy magot az életedbe, annak időre van szüksége, hogy meggyökerezzen és növekedjen.

A nehéz az, amikor tudod, hogy már a cél közelében jársz, és Isten azt mondja: várj. Ez az, amikor azt hiszed, elfeledkezett rólad, minden másodperc élethosszig tartónak tűnik, és türelmed próbára van téve.

A türelem nemcsak a „várni tudás” képességét jelenti; hanem azt is, hogy képes vagy jó szívvel várni. Isten pontosan tudja mindennek az idejét, és amíg türelmetlenséged téged és körülötted mindenki mást szánalmassá tesz, addig őt ez nem fogja siettetni. Figyeld: „a maga idejében aratunk majd…” (Galata 6:9).
A „maga idejét” Isten tudja, nem mi. Mi sietünk, ő nem. Ő szán időt arra, hogy a dolgokat helyesen tegye. Lehet, hogy nem tudjuk, mit tesz éppen, de ő tudja, és az teljesen jó lesz majd számunkra. Az időzítést Isten megtartja saját jogkörében. Sosem késik, de sosem tesz semmit időnek előtte.

Sarah Utterbach mondta: „A türelem az a híd, ami elvihet téged Isten akaratától az ő ígéreteihez. Ha ezen az oldalon megteszed az ő akaratát, akkor ígérete várni fog rád a másik oldalon. A türelem az a híd, amelyen innen oda juthatsz!”

A kulcs az, hogy ezek a hidak különböző hosszúságúak! Van egy kis híd a házunkhoz közel lévő patak felett, ezen néhány lépés alatt a túloldalra juthatsz. De van olyan hosszú híd is, mint a Golden Gate híd. Néha pár lépés kell csak és elérkezel az ígérethez; máskor úgy érzed, hogy sosem fogsz eljutni a túloldalra. Dávid azt mondja: „Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám… Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét” (Zsoltárok 40:1–3).

Amikor tiszteletben tartod Isten időzítését, mindig biztos talajon állhatsz, és végül lesz okod dicsőíteni őt.