1933. december 18-án szokatlan hirdetés jelent meg egy cantoni (Ohio) újságban: „Egy férfi, akit szintén súlyosan érintett a gazdasági válság, most 75 rászoruló családnak segítene. A magát csak B. Virdotnak nevező ismeretlen jótevő 750 dollárt kíván adományozni, hogy másoknak is részük lehessen a karácsony örömében.”
Az olvasóknak nem kellett mást tenniük, mint megírniuk a nyomorúságukat, a helyi postahivatalnak címezve levelüket. Özönlöttek a válaszlevelek. Furcsamód azonban senki sem ismert semmiféle B. Virdotot, és nem lehetett tudni, hogy létezik-e egyáltalán. Aztán egy héttel később sorra kezdtek érkezni a csekkek a környéken élő családokhoz. A többségük szerény összegről, úgy öt dollárról szólt, és mindegyiket B. Virdot írta alá. A következő évek során többször is felidézték ezt a történetet, ám a filantróp kilétét továbbra is homály fedte.
Majd 2008-ban, jóval a halála után, az unokája kinyitott egy ütött-kopott fekete aktatáskát, miközben a szülei padlásán takarított. Ekkor talált rá az 1933 decemberében kelt levelekre – és 150 beváltott csekkre. Kiderült, hogy B. Virdot valójában Samuel J. Stone volt, és álnevét három lánya – Barbara, Virginia és Dorothy – nevéből alkotta.
Érdekes, hogy Sam Stone nem volt különösebben jómódú. Tizenöt éves volt, amikor a családja Romániából az USA-ba emigrált, és egy pittsburghi gettóban telepedtek le. Sam apja eldugta a fia cipőjét, hogy ne járhasson iskolába, és arra kényszerítette hat testvérével együtt, hogy cigarettát sodorjanak a padláson. Sam végül elköltözött hazulról, és egy teherszállító hajón, majd egy szénbányában kezdett dolgozni. Mire beköszöntött a nagy gazdasági világválság, már kisebb ruházati üzletlánca volt, és viszonylagos kényelemben élt. Ettől függetlenül meg tudott indulni másokon a szíve, amint azt a tettei is bizonyították. Mondd csak: elmondható ez rólad is?
