„Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben...” (Apostolok cselekedetei 2:42)
Eukleidész, aki mintegy háromszáz évvel Krisztus előtt élt, korának egyik nagy matematikusa volt és elsősorban az Elemek című tizenhárom kötetes művéről ismert. Két geometriai axiómájának újrafogalmazásából ered a mai mondásunk, miszerint „az egész több, mint a részek összessége”. Másképpen: „egy csoportban olyasvalami történik, ami az egyénnel nem”. Nem másról van itt szó, mint az úgynevezett „szinergiáról”. Ez a görög eredetű kifejezés együttműködést jelent. Pontosan ezt gyakorolta az újszövetségi gyülekezet is: „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében [az úrvacsorát is beleértve] és az imádkozásban” (42. v.).
Jézus ezekkel a szavakkal írta le a lelki szinergiát: „Bizony mondom nektek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Máté 18:19–20). A Szentlélek senkinek sem jelent ki mindent. Úgy tanulunk és fejlődünk, ha együtt vagyunk. A lelki érettség kétféleképpen érhető el: 1) Ha hajlandó vagy továbbadni, amit Isten tanított neked. 2) Ha hajlandó vagy megtanulni, amit másoknak tanított Isten.
Figyeld meg, mint mond a Biblia a béreai keresztyénekről: „Teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond. Sokan hittek tehát közülük” (ApCsel 17:11–12. v.). Gyakorlod-e a közösséget más hívőkkel? Ha nem, azzal gátat szabsz a lelki növekedésednek, és megfosztod magad az áldásoktól.
