„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott.” (Róma 8:28)
Carolyn Arends így ír: „Az elvárásaink nemcsak irreálisak, hanem az evangéliummal is szembemennek. Sokan közülünk eltorzítják Isten bőséges életről szóló ígéretét, és olyasmivé formálják, ami kísértetiesen hasonlít arra az illúzióra, amelyet a reklámok nap mint nap eladnak nekünk. Hogyan tudunk ellenállni a bennünk élő jogosultságérzetnek és azoknak az elferdült elvárásoknak, amelyek ilyen mélyen belénk ivódtak?
1) Isten szerint definiáld a dolgokat! Amikor azt olvasom, hogy a hívőknek »minden javukra szolgál«, a reklámokra hallgatva azt gondolom »javamra« valónak, ami »könnyű«, »kellemes«, »kívánatos« és »kényelmes«. Isten definíciója azonban egészen más. Az újszövetségi keresztyének azt tartották a legfőbb jónak, hogy hasonlóvá legyenek Jézushoz. Magától értetődőnek tekintették, hogy… nem lesz könnyű dolguk, …hogy Isten az egyéni körülményeiken messze túlmutató módon munkálja ki a javukat. Isten úgy hozza el az ő országát, hogy megbékéltet »önmagával mindent« (Kolossé 1:20), nekem pedig az van leginkább javamra, ha ennek részese lehetek… Mennyei Atyám jobban tudja nálam, hogy mire van szükségem… Ő mást ért »áldás« alatt, mint én.
2) Értékeld át a halált! A karrierem és a kapcsolataim során is akadtak olyan zsákutcának tűnő „halott helyzetek”, amelyek új irányba tereltek. El sem tudom képzelni, mennyi jóról maradtam le azzal, hogy oly sokszor minden erőmmel ellenálltam a változásnak. Jézus azt mondja, meg kell halnunk ahhoz, hogy élhessünk… és fel kell adnunk az azzal kapcsolatos tévképzeteinket, hogy mitől is jó az élet… Velünk fog járni, …miközben ezerszer is meghalunk, hogy egyre mélyebben belénk ivódhasson az ő élete.”
