Lehet, hogy egy napon gondját kell majd viselned egy beteg vagy idősödő hozzátartozódnak, ám ahhoz, hogy jól csináld, előbb meg kell tanulnod magadról is gondot viselni. Miután öt hét eltéréssel mindkét szülője meghalt egy tőle csaknem 2000 kilométer távolságra lévő idősotthonban, Beth Witrogen McLeodot maga alá gyűrte a klinikai depresszió. „Sem a testi, sem a lelki egészségemre nem ügyeltem, ez pedig olyan összeomláshoz vezetett, amiből két évig tartott talpra állnom. Embert próbáló feladat tud lenni mások gondozása, noha szép dolgok is rejlenek benne.” „Amikor elcsügged a lelkem, te akkor is ismered utamat” – fogalmazott Dávid. Ha te is gondját viseled éppen valakinek, kövesd az alábbi tanácsokat:
- Húzz határokat! Tanulj meg nemet mondani, amikor zsigerből igent mondanál. Nincs abban semmi önző, ha magadra is gondod van, hiszen így tudsz csak a lehető legjobban gondoskodni egy másik emberről.
- Óvakodj a káros megküzdési stratégiáktól! Ilyen lehet az indokolatlan gyógyszerszedés, a túlzásba vitt evés, vagy az alkohollal történő „feszültségoldás”. Emberből vagy, úgyhogy veled is megeshet!
- Ne szigetelődj el! Hívj át magadhoz barátokat, akik szívesen segítenek. Az egyikük főzhet és vigyázhat a szerettedre, amíg egy másikukkal sétálsz egyet.
- Kérj segítséget! Ha a család többi tagja nem veszi ki a részét a feladatokból, hívd össze őket és osszátok fel egymás között a teendőket. Ne foszd meg a többieket „a bátortalanok biztatásából” és „az erőtlenek felkarolásából” eredő áldásoktól (ld. 1Thesszalonika 5:14).
- Ügyelj az énidődre! Könnyű minden percet betáblázni, míg végül magadra semmi nem marad. Ne ess ebbe a hibába! Keress valamit, ami feltölt: olvass, imádkozz, sportolj, élvezd az egyedüllétet – és ütemezd is be a naptáradba, máskülönben nem lesz belőle semmi!
