Legyen életed!
„Jól van, jó és hű szolgám…” (Máté 25:21)
Figyeld meg Anna Quindlen regényíró tanácsát, melyet egy egyetemi diplomaosztó ünnepségen mondott: „Ne keverd össze az életedet a munkáddal! Az, aki vagy, mindig fontosabb lesz, mint az, amit csinálsz. Sokaknak lesz ugyanolyan diplomájuk, mint neked, sokan fogják ugyanazt csinálni, amit te szeretnél, talán jobban is. De neked van kizárólagos felügyeleti jogod nemcsak az életed, hanem az elméd és a szíved felett is.
Könnyebb írni egy önéletrajzot, mint személyiséget tervezni vagy jellemet építeni. És egy önéletrajz sovány vigasz, amikor szomorú, letört, magányos vagy, vagy amikor megkapod a nem túl fényes teszteredményeidet. Ma már nem tartom magam a világ közepének. Megjelenek, figyelek, igyekszem nevetni. Megélem a házassági eskümet. Imádkozom. Jó vagyok a barátaimhoz, mert nélkülük egy kivágott kartonfigura lennék.
Legyen életed, amely nem egy mániákus hajsza a következő előléptetésért, magasabb fizetésért vagy nagyobb házért. Tényleg úgy gondolod, hogy foglalkoznál ezekkel, ha szívrohamod lenne, vagy találnál egy csomót a melledben?
Legyen életed, melyben nagylelkű tudsz lenni! Mindenki szeretne jómódban élni, de ha nem teszel jót, a jómód sosem lesz elég.”
Csináld jól elsőre, mert az élet nem főpróba! Fedezd fel Isten akaratát az életedben, és add át magad neki őszintén! Élj úgy, hogy látod a végét; a végső diplomaátadót, amikor majd azt hallhatod: „Jól van, jó és hű szolgám!”
Imádkozz így:
Uram, kérlek, mutasd meg nekem, milyen az élet igazából; mutasd meg, hogy mit érek a te országodban! Igéd azt mondja, hogy te minden hajam szálát számon tartod, és én ezt elhiszem. Segíts látnom magamban a te teljességedet, segíts megismernem személyiséged mélységét, kegyelmed mélységét, irgalmadat és szeretetedet, hogy egy napon hallhassam, amikor ezt mondod: „Jól van, jó és hű szolgám!” Ámen!
